Urbanizálódott, elvárosiasodott a legtöbbünk élete. Mit is jelent a városi életforma? Betonrengeteget jelent, amelyben összezsúfolódva él több millió ember. Minden kicsi, kényelmes, emellett háztartási gépek garmadája teszi komfortossá az életünket.
A lényeg mostanában az élet minden területén a gyorsaság. Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.
Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, írásbeli üzeneteinket faxon vagy e-mailben azonnal küldhetjük, és azt azonnal olvashatják.
Az Interneten felbecsülhetetlen információ mennyiség áll a rendelkezésünkre, s ezek az információk bárki számára elérhetők.
Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.
Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.
Maga a stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté.
Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Selye kutatásai voltak az elsők, melyek a pszihé és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálgatni.
Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek.
Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek.
Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.
Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.
A legelcsépeltebb frázisok egyike, amelyeket ma hallani, az állandó stressz, stresszterhelés, stresszbetegség, ebben a mai rohanó világban.
Biztos vagyok benne, hogy a stressz korábban is meghatározta az emberek életét, hiszen gondoljuk el, milyen lehetett a cro-magnoni embernek egész napokat a fán kuksolni, miközben a barlangi medve próbálta őt beilleszteni a vacsorai fogások közé, vagy a lázadó parasztok stresszes gondolatai, melyekben elképzelték, hogy otthon az uradalmi bandériumok kiterjesztették az első éjszaka jogát bármely éjszaka jogára.
Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.
Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsba kötő állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony.
A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.
Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.
Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak.
A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához, betegséghez vezethet.
Felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát a nagy dózisú stressz állapították meg amerikai tudósok súlyos lelki terhelésnek kitett nők immunsejtjeinek viselkedése alapján. A vizsgálat szerint az állandó stressz alatt élők tíz évet öregedtek. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói 58 (20-50 év közötti) nőnél vizsgálták meg, milyen elváltozást mutatnak immunsejtjeik kiélezetten stresszes helyzet, illetve stresszmentes körülmények hatására. A Science amerikai tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a vizsgálatba bevont 58 nő közül 39, folyamatos és nagy stressznek kitett nő immunsejtjei 10 évvel idősebbnek mutatkoztak, mint a velük egy korú, de normális, átlagos lelki megterhelést elviselő nőké. A biológiailag elöregedett 39 nő súlyosan beteg gyermekeket nevel, míg a 19, saját korának megfelelő állapotú asszony egészséges, kiegyensúlyozott gyermek(ek) anyja.
A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni.
A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára a kutatók 53 hím patkányon végeztek összesen öt kísérletet, melyek során először a hypothalamus nevű agyterület agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan. Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon - kortikoszteron - szabadult fel. Normál körülmények között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül.
A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni.
A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára a kutatók 53 hím patkányon végeztek összesen öt kísérletet, melyek során először a hypothalamus nevű agyterület agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan. Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon - kortikoszteron - szabadult fel. Normál körülmények között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül.
Ha a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt.
Nehézségeik lehetnek az összpontosításban, gondolataik logikus összeszervezésében. Azon töprengünk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak, aggódunk cselekedeteink következményeit illetően.
A kutatók szerint nem véletlen, hogy megbetegszünk. A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A stressz közvetlenül pedig az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló ún. pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak.
A betegség útjelző tábla, amely szimbolizálja lelkünk állapotát és figyelmeztet a lélek pozitív átformálására. Kutatók kimutatták, hogy az immunrendszerbeli sejtek képesek üzenetet kapni az idegrendszertől, ami megváltoztathatja viselkedésüket. A stresszkeltő esetek így csak akkor tudják befolyásolni az immunrendszert, ha a stressz negatív érzelmi állapotot vált ki.
A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Napjaink népbetegsége az influenza és az allergia.
A szív és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. A stresszreakció, mint biológiai védekezés a környezet káros hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb. Állandó stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás tartósan emelkedetté válik, az erek nem képesek rugalmasságuk falukkal a finom szabályozásra, a szívverés felgyorsul, elveszik az a lehetőség, hogy a ritmus szabályozásával az egyén alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. A tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet.
A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Manapság a kutatások az immunrendszer és az idegrendszer nagyon komoly összefüggései miatt inkább neuro-immunrendszerről beszél. Könnyen beláthatóak a tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás.
Hazánk lakossága még tetézi a bajt azzal is, hogy a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban a statisztikák élén állunk. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években az élet minden területét megfertőzte a kábítószer jelenléte.
Ezekben a szerekben keresnek valamit embertársaink, valamit, amit elvesztettek. Az utcán járva figyelem az emberek üres tekintetét, kifejezéstelen arcát. Hova lett az emberek arcáról az érzés, mosoly? Sikerül-e megóvni a gyermekeket a rengeteg veszélytől?
Sikerül-e megfelelő keretek között tartani a stresszt, mielőtt mindent beborítana?
Minden embernek lehet ellensége. Minden embernek van egy közös ellensége: a stressz, az idegeskedés.
Amikor az ember ideges, akkor az energiája a feszültségre, félelemre, az idegfeszültséget, szorongást okozó, beszűkölt gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiájából.
|
|
2002. július 2-án a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát.
A felmérések adatai szerint az Európai Unió tizenöt tagállamában a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28%-át) veszélyezteti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A szakértők ennek leggyakoribb okát a munkakörülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár (a munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg a közös kasszát, s akkor még nem szóltunk a termelékenység csökkenéséről).
A páneurópai kampány, melynek támogatásában valamennyi uniós tagállam, az Európai Bizottság és a Parlament, valamint az európai szakszervezetek és munkáltatói szervezetek is részt vesznek, ez év októberéig tart, s záró akkordja egybeesik a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem európai hetének megrendezésével.
Mivel a munkahelyi stressz problémája az Unió valamennyi tagállamát érzékenyen érinti, a szervezők elsődleges célja, hogy lehetővé tegyék a tapasztalatok és a jó gyakorlatok kicserélését, s a problémának minél szélesebb nyilvánosságot adjanak. Ennek érdekében hozták létre a megelőzés legjobb gyakorlatait jutalmazó európai díjakat, valamint egy átfogó információs hálózatot.
Az alábbiakban szeretnék bemutatni egy módszert a stressz leküzdésére, amely már sokunknak segített, amikor nehézségekkel találtuk szemben magunkat. Egy egyszerű és használható módszer arra, hogy Ön se kezdjen idegeskedni, amikor stresszhelyzetben érzi magát.
Ezt a módszert Ön is bármikor kipróbálhatja és alkalmazhatja a stressz leküzdésére, ha az alábbi három lépést következetesen végigcsinálja.
A módszer nagyon egyszerű a stressz leküzdésére, megelőzésére. Sokan, sokszor kipróbáltuk. Alkalmazza Ön is, hogy közelebb kerüljön a stresszmentes élet megvalósításához!
További információ:
1036 Budapest,
3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
térkép »
Tervezés alatt
Foglalkozások: 10.00 - 18.00