„A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.”
Theaodore M. Hesburg
„Egy kilenc éves kisfiú kálváriája indította el bennem az igényt, hogy jobban utána nézzek a bántalmazó szülő viselkedésének, motivációinak, lelkivilágának. A gyermek apukája kétségkívül bántalmazó. A szülők között folyik a harc, mert a gyermek nem akar az apukájával négyszemközt találkozni, és főleg nem akar vele napokig-hetekig együtt lenni. Fél. Az anya hiába küzdött, hiába vitte a „bizonyítékokat”, a gyámhatóság közölte: az apukának jogai vannak, a gyereknek meg engedelmeskednie kell. A gyermek szorong, fél és szenved. Az apa a megkapott láthatásokat egy év alatt három alkalommal vette igénybe. Viszont minden második héten pénteken délutántól a gyermek otthon ül, és felöltözve várja az „ítéletet”, hogy aznap becsenget-e érte az apja, vagy sikerül megúszni a találkozást? A gyermek pedig feltette nekem a kérdést: az apámnak miért szabad kínlasztani engem? Nem tudtam a kérdésre válaszolni.”
Ez a gyermek hatósági segédlettel ki van téve az apai bántalmazásnak, mert a gyámhatóság fogalmai szerint ez nem bántalmazás, évekkel ezelőtti történéseket pedig nem hajlandók vizsgálni. Az apukája nem veri a gyermeket. Csak félelmet keltő filmeket nézet vele, mert „úgy lesz belőle férfi”. A gyermeknek fáj a foga, de nem ad fájdalomcsillapítót az apa (orvoshoz sem viszi), mert „a fájdalmat tűrni kell”. A láthatások alkalmával a gyermek nem beszélhet az anyukájával telefonon „mert anyád majd így megtanulja a leckét.” A gyermek azután hónapokig sírva könyörög az anyjának, hogy feltétlenül tanulja meg a leckét, hogy beszélhessenek egymással. Ezek csak az apa enyhébb nevelési módszerei, mert nem az elborzasztás a célom.
Szögezzük le: a legtöbb bántalmazónak (legyen az férfi vagy nő), nincs a külvilág által érzékelhető pszichés problémája. Nincsen több gondjuk az intimitással, mint másoknak, nem gyengébb az impulzuskontrolljuk, mint másoknak. A klinikai vizsgálatok szerint a bántalmazók képesek nem bántalmazó eszközöket használni, csak éppen a gondolkodásmódjuk miatt nem akarnak.
A személyiségük szociopátiás vagy pszichopátiás tüneteket mutat, manipulálnak és kihasználnak másokat, hajlamosak az erőszakra, mások megfélemlítésére. A kapcsolataik felületesek, őszintétlenek, a partnereiket rendszeresen megcsalják. Holtzworth-Munroe és Meehan 2004-es kutatási eredményei szerint a legtöbb bántalmazó az intim kapcsolataira korlátozza az erőszakot. Csak olyankor mutatnak külső személyek felé is erőszakot, ha valaki kívülről bele akar avatkozni abba, ahogyan a partnerükkel vagy a gyermekükkel bánnak.
Érdekes vizsgálati eredmény, hogy a szegényebb családokban és a leggazdagabb családokban gyakoribb a párkapcsolati erőszak, a legkevésbé a középosztálybeli családok érintettek a kérdésben. A magasabb beosztásban dolgozó férfiak esetében gyakoribb a szisztematikus bántalmazás. Érdekesség még, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb nők számára a legnehezebb a bántalmazó partnertől való elválás.
Kapcsolódó cikkek: Apának alkalmatlan? - 2. rész >>>
Kapcsolódó cikkek: Apának alkalmatlan? - 3. rész >>>
Kapcsolódó cikkek: Apának alkalmatlan? - 4. rész >>>
További információ:
1036 Budapest,
3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
térkép »
Folyamatos, online jelentkezést követően telefonos időpont egyeztetés szerint.