Már a kisgyermeknél is megfigyelhető a keresési-kutatási ösztön, az önismeret igénye mely arra ösztönzi, hogy ne csak a környezetét, de önmagát is felfedezze. Ennek során egyre nagyobb önbizalom birtokába kerül, amely további ismeretek, tapasztalatok megszerzésére ösztönzi.
A felserdülő, majd felnőtté váló embernél az önismeret igényét a tudatosság vágya táplálja. Szeretnénk megérteni, hogy miért ver ki a veríték bizonyos helyzetekben? Mi az oka, hogy ilyen vagy olyan hatást teszünk az emberekre? Miért kedvelnek meg egyesek első látásra, és miért éreznek mások ellenszenvet az irányunkban?
Az élővilágban egyedül az ember képes az okkereső gondolkodásra. Éppen ezért a saját viselkedésének okait ne akarná ismerni?
Szinte mindenki álmodik, álmodozik valamiről. Célokról, sikerekről, jó életről, miközben az álmaik elvesznek az önmegvalósítás folyamatában. Az egyik alapvető probléma az önmegvalósítási vágy és a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás között van.
Minden ember egyrészt indivídum, aki szeretné a saját sorsát irányítani, miközben egy társadalmi közösségnek, kultúrának is tagja. S bármilyen erős is a közösségiség érzése, törekszik a személyes boldogulásra, a saját célok megvalósítására.
A munkahelyünkön és a magánéletünkben is igyekszünk kialakítani az egyensúlyt a társadalmi környezet elvárásai és a saját vágyaink teljesítése között.
Neveltetésünk és a közgondolkodás okán rengetegen küzdünk kisebbrendűségi érzéssel, alapvetően idegesek, stresszesek vagyunk, gyakran rossz hangulatban telik a napunk. A magyar lakosság körülbelül 75 százaléka küzd önértékelési zavarokkal, önbizalom hiánnyal.
A társadalmi megmérettetésünk színtere a munkahelyünk. A munkában sokféle frusztrációnak vagyunk kitéve. A legtöbb munkahelyen megszabják a szünetek időpontját, időtartamát, így a munkavállaló nem akkor eszik, amikor éhes, nem akkor iszik, amikor szomjas, s egyéb szükségleteit sem akkor végzi, amikor erre biológiai késztetése van, hanem amikor a munka üteme azt megengedi.
A legtöbben rutintevékenységet végeznek, s ez a természetes kíváncsiság elkorcsosulásához vezet.
A legtöbb munkahely nem igényli a kreativitást, inkább konformizmust követel, amely az adott munkahellyel való teljes azonosulást jelenti. Sokan szinte fogcsikorgatva tűrik a munkahely okozta frusztrációkat.
A legtöbb munkavállaló rendszeresen tapasztalja magán a nyugtalanságot, a feszültségérzést, az ingerlékenységet, a koncentrációképesség gyengülését, a lehangoltságra való hajlamot, az enerváltságot, a kisebbrendűségi érzést. Ezek pszichikai tünetek. Ha nem kérünk időben segítséget, a pszichés tüneteink szomatizálódnak, és betegség formájában köszönnek vissza. A leggyakrabban keringési zavarok, szabálytalan szívverés, szédülés, magas vérnyomás, fejfájás jelzi a stressz jelenlétét.
Ha megismered önmagadat, a valódi erődet, képességeidet, mindazt, ami lehetnél, ha mernél, közelebb kerülsz a kiegyensúlyozottabb életformádhoz.
Csehák Hajnalka
pszichológus
További információ:
1036 Budapest,
3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
térkép »
Folyamatos jelentkezés