Amikor azon gondolkodunk, hogy milyen tulajdonságokkal jellemezhetünk a legtalálóbban valakit, és ezekre a tulajdonságokra milyen viselkedésből és milyen szavakból következtethetünk, akkor lényegében azt tesszük, amit a személyiségpszichológusok.
Mi a különbség mégis? A mindennapi értelemben a személyiség fogalmát akkor használjuk, amikor egy emberre jellemző sajátosságot akarunk kifejezni. Például: A főnökünk a munkahelyünkön nem kérdez meg minket, nem kér, hanem többnyire utasít. Azt gondoljuk róla: autokrata főnök. Néhányszor látjuk-halljuk, hogyan viselkedik a családjával. Azt tapasztaljuk, hogy a családtagjainak dirigál, ellentmondást nem nagyon tűr. Ekkor azt gondoljuk róla: autokrata személyiség. Akkor fogadjuk el a jellemző személyiségjegyet, ha több szituációban is bebizonyosodik, hogy az adott viselkedés jellemző rá.
A pszichológusok inkább elvont értelemben használják a személyiség fogalmát. Arra törekednek, hogy olyan személyiségfogalmaik legyenek, amelyek minél több emberre alkalmazhatók.
Mivel az ember személyiségét számtalan szempontból lehet és kell is vizsgálni, rendkívül sokféle elmélet született e vizsgálódások nyomán. Elméleteket általában két célra szoktak alkotni. Elsődleges cél, hogy az elmélet magyarázatot adjon arra a jelenségre, ami érdekel minket. Például: miért válik gyakrabban áldozattá az a gyermek, akinek a szülője is áldozattá vált gyermekkorában. Hiszen az áldozattá válás nem örökölhető, nem hordozzuk a génjeinkben. Az elmélet második funkciója az új információk előrejelzése. Egy-egy pszichológiai elmélet alapján előre tudjuk jelezni, hogy valaki, akiről elegendő információval rendelkezünk, hogyan fog viselkedni egy olyan helyzetben, amilyenben még nem láttuk őt.
Az ember személyisége érzékeny, és értékes, hiszen megismételhetetlen. Ezért nagyon óvatosan kell bánni vele. A személyiségelméleteknek ezért ellenőrizhetőnek kell lenniük. A pszichológia alapelve: Ne árts!
Ezért még a legbrilliánsabb ötleteket is próbák alá vetik, mielőtt elfogadják őket. A személyiségpszichológia olyan tudományterület, ahol nagyon sok kutatás folyik, és sokat számít a kutatás bizonyító ereje. Az emberi személyiség megrajzolása, feltérképezése akkor ad a valóságnak megfelelő jellemzést, ha a személyiség elemei biztonsággal megmérhetők. Ezeket a pontos méréseket szolgálják a pszichológiai tesztek, kérdőívek, megfigyelések.
Amikor egy ember jól érzi magát, keveset gondolkodik arról, vajon milyen pszichológiai folyamatok segítik a jó érzései megélésében. Általában akkor merül fel a pszichológiai tudás szükségessége, amikor zavar támad az egészséges folyamatokban, és problémák mutatkoznak az egyén viselkedésében.
A pszichológia személyiségelméletei arra a kérdésre keresik a választ, hogyan fordíthatók vissza a problematikus folyamatok, és hogyan segíthető elő a hatékony életvezetés. Amikor valamilyen személyes problémával küszködünk, érdemes olyan szemléletű segítséget igénybe venni, ahol a személyiséget mint koherens (összefüggő) egészet szemléli meg a szakember, s nem csak a kiragadott problémával foglalkozik. Ekkor ugyanis sok hasonló probléma megoldása lehetővé válik egy terápiás folyamatban. Új viselkedési módok, mintázatok tanulhatók, amelyek a személyiség sikeresebb működését teszik lehetővé.
Példa: Egy fiú tanulási nehézségekkel küszködik, és a családja már-már úgy dönt, hogy alacsonyabb követelményű iskolában kellene folytatni a tanulást. Mielőtt véglegesen döntenek, tanácsadásra kísérik el a 19 éves egyetemistát. A fiú felvételi pontszáma kiemelkedő volt, érthetetlenek a tanulási nehézségei. A tanácsadó kérdései nem korlátozódnak a jelen helyzetre, hanem feltárják a korábbi tanulással, teljesítménnyel kapcsolatos élményeket is. A fiú sok más korábbi élménye között megemlíti azt is, amikor úgy érezte, hogy tökéletesen felkészült, de mégis rossz jegyet kapott a dolgozatára. Amikor erről beszél, sokkal feszültebbnek tűnik. Így fény derül olyan csalódásokra, amelyek lassan lerombolták az önbizalmát, és eluralkodott rajta az az érzés, hogy nem tud megfelelni a kihívásoknak. A fiú önbizalmát kell helyre állítani, tehát a személyiség sérülésére kell gyógyírt keresni, nem a követelményeket csökkenteni. Belátható, hogy a fiú egész életére hatással van az, hogy nem a kiragadott problémával (tanulási nehézség) foglalkoznak csak, hanem a félresiklott személyiségfejlődést (önbizalomhiány) igyekeznek helyre állítani.
A személyiségfejlesztés egy egész életen át tartó folyamat. Sok eszköze van. Amikor irodalmi műveket olvasunk, amikor önsegítő könyveket olvasunk, zenét hallgatunk, vagy önsegítő csoportba járunk, akkor autodidakta módon végezük a személyiségfejlesztés munkáját. Amikor szakemberhez fordulunk, akkor professzionális személyiségfejlesztés az elvárásunk. Ahhoz, hogy a személyiségfejlesztés hatékony legyen, minél pontosabb képet kell kapnunk sajár személyiségünkről. Ezért a személyiséget igyekszünk megmérni, azaz minél több információt gyűjteni róla.
A professzionális személyiségfejlesztés két fő információforrása: az önjellemzés, és a megfigyelői értékelés. Fontos kérdés a szubjektivitás és az objektivitás kérdése. Vannak olyan személyiségmutatók, amelyeket szubjektívnak, és vannak, amelyeket objektívnek tekinthetünk. Az önjellemzéskor a személy saját maga számol be arról, hogy milyennek tartja magát, hogyan érez, vagy viselkedik. Fontos megfigyelési szempont ebben az esetben az is, hogy a személy mit és hogyan mond el magáról. Az önjellemzés nagyrészt szubjektív információforrás, emiatt gyakran torzít.
Kérdőívekkel, tesztekkel, személyiségleltárakkal és más módszerekkel a szakember az objektivitást erősíti a személyiség megmérésében. Például, ha összeszámoljuk, hogy valaki hányszor akad el beszéd közben, ez egy objektív mérés, mert még nincs benne értelmezés. De erre a kapott számra (mutatóra) támaszkodhatunk, amikor az idegesség mértékére szeretnénk következtetni. A következtetésben már van szubjektivitás, mert ez már értelmezés, de maga a mutató objektív.
Az emberek gyakran olyan dolgokat tanulnak meg, amelyek akadályozzák a kiegyensúlyozott életvezetésüket. Ezzel együtt pedig gyakran nem sikerül megtanulniuk olyan dolgokat, amelyek megkönnyíthetnék az életüket. A professzionális személyiségfejlesztés arra irányul, hogy megszüntesse azokat a gátakat, amelyek megakadályozzák a személy belső egyensúlyának tartós megtartását, oldja a szorongásokat, félelmeket, fóbiákat. Célja, hogy a tudomány kipróbált és hatékony eszközeivel többek között emelje az egyén Én-erejét, önbecsülését, önbizalmát, örömkészségét, kapcsolatainak minőségét.
További információ:
1036 Budapest,
3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15.
térkép »
Folyamatos indulás.